Referendum. Az "elõbb a tyúkot vagy a tojást" örök kérdését eldönteni hivatott szerbiai referendumon kilencvenvalahány százalékos többséget kapott az "elõbb a tyúk" változat. A tojásra csak azok szavaztak, akik Szerbia ellenségei. Személy szerint nem érdekelt különösebben ennek a kérdésnek az eldöntése, hiszen már a kérdés felvetésekor nyilvánvaló volt, hogy egyszerû hatalmi harcról van szó, amiben az uralkodó párt a hatalomra törõ ellenzéki pártokkal mérte össze az erejét. Eszem ágában sem volt a hatalomért marakodó pártok vitájába beleavatkozni. És éppen ezért kissé furcsállottam is, hogy a VMDK vezetõje, Ágoston András az én nevemben is arra szólította fel a magyarokat - szavazzanak nemmel a referendumon! Kérem szépen, nem azt mondta, hogy a VMDK vezetõségének a véleménye szerint elõbb a többpárti választásokat kell lebonyolítani és csak ezt követõen meghozni az új alkotmányt, amirõl természetesen lehet és kell is vitatkozni, hanem idegesítõ eréllyel utasított: a szerbiai pártok hatalmi marakodásában szavazzak a tojásra! Eltekintve attól, hogy minden választópolgár magánügye, kire vagy mire mond igent és nemet, még mindig megválaszolatlanul marad a kérdés, ki és mikor hatalmazta fel Ágoston Andrást arra, hogy a vajdasági magyarság nevében beszéljen. Ki és mikor hatalmazta fel arra, hogy kijelentéseivel az itteni magyarságot a tojáspártiak mögött sorakoztassa fel? Évtizedeken át a nevemben, a nevünkben beszéltek az élgárda legkiválóbb tagjai, közöttük Ágoston András is, aki nemrégiben még a differenciálódás nagymestereként rendelkezett elevenek és holtak felett, most viszont a differenciáltak alapvetõ téziseit eltulajdonítva - a magyarság vezéreként szeretne bennünket felsorakoztatni hol ide, hol oda. Lassan már oda jutunk, hogy csak az a jó magyar, aki a VMDK vezérecskéinek füttyszavára táncol. Oda jutottunk, hogy Ágoston András szerint az a jó magyar, aki Slobodan Miloševiæ, Bogdan Trifunoviæ és Nedeljko Šipovac helyett Vuk Draškoviæra, Veljko Guberinára és Ágoston Andrásra szavaz... Kérem szépen, ez a referendum nem a magyarság ügye volt. Ez a referendum kizárólag a vezérek és vezérecskék ügye volt. Ebbe az elõzetes erõpróbába rángattak bele bennünket, vajdasági magyarokat is Ágoston Andrásék anélkül, hogy akár a VMDK tagságának a véleményét is kikérték volna. Elegem van a szervezett tömegek nevében beszélõ vezérekbõl és vezérecskékbõl. Elegem van abból, hogy füttyszóra akarnak táncoltatni. Az ellen viszont semmi kifogásom, hogy mindenki arra a zenére táncoljon, amit a legjobban szeret. De az éltáncosok akkor csak a saját táncházuk nevében beszéljenek. Ennyit a demokráciáról. És a referendumról (...)